PÜSKI MÉDIA
Tuva sámán a parlamentben - szertartás a Magyar Szent Koronáért 2012
KÖNYVBEMUTATÓ
TOP 10
SZERZŐCsurka István
Csurka István (1934-2012)
| Csurka István | |
 |
|
| Csurka István az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011. június 3. | |
| Született | Budapest 1934. március 27. |
Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – ) író, dramaturg, politikus, a MIÉP elnöke. Csurka Péter fia, és Csurka László színművész bátyja.
Életrajz
1956 után fél évre internálták, majd beszervezték III/III-as ügynöknek. A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították. 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök.
1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat.[1] A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.
Júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek azóta is elnöke, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998 – 2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).
| Nemzeti radikalizmus Magyarországon |
|---|
 |
| Pártok, szervezetek |
| Meghatározó politikusok, személyek |
|
| Ideológia, történelmi hagyomány |
| Meghatározó események |
| Kapcsolódó média |
| Kultúra |
Politika
Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az EU-ba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok felett, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején "idegen érdekeket" szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.
Irodalmi munkássága
Novellák
- Hamis tanú (1959)
- A ló is ember (1968)
- Nász és pofon (1969)
- Kint az életben (novelláskötet)
Drámák
- Ki lesz a bálanya (1962)
- Szájhős (1964)
- Moór és Paál (1965)
- Az idő vasfoga (1967)
- Deficit (1970)
- Döglött aknák (1971)
- Szék, ágy, szauna (1972)
- Eredeti helyszín (1976)
- Nagytakarítás (1977)
- Versenynap (1977)
- Házmestersirató (1980)
- A hatodik koporsó (2011)
- Írószövetségek harca (2011)
Megfilmesített művei
- Amerikai cigaretta (1977)
- Gálvölgyi János műsora (1989)
- Hét tonna dollár (1973)
- Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Díjak
Hivatkozások
Források
Külső hivatkozások
